HozzászólásSzerző: Belzee » 2007.01.25. 17:12
Jobba György:
Mi okozhatta Héphaisztosz sántaságát?
Az egyes népek mitológiájában olykor figyelemre méltó adatok találhatók valamely betegség, károsodás kultúrhistóriájához.
A görög mitológiából kiderül, hogy a lokomotorium károsodására az istenek sem immúnisak; a nagyon is antropomorf istenek közül Héphaisztosznak, Zeusz és Héra fiának, a tűz és kovácsmesterség istenének attribútuma a sántaság.
A különféle hagyományok alapján Héphaisztosz anamnézise a következő:
— Születésekor satnya, gyenge volt [8, 10, 12], ez esetleg düszmaturitást is jelenthet.
— Ugyancsak születésekor sántának bizonyult [10, 11]. Ismert Héphaisztoszról olyan ábrázolás, amelyben épnek látszik [8], (1. ábra); egy másik vázaképen aszimmetrikusak a bokái [13], (2. ábra). Héphaisztosz sántaságáról azonban van egy részletesebb leírás is, amely szerint születésénél fogva mindkét lábára sántított, s mert talpa és lábujjai hátrafelé állottak, nem tudott járni rajtuk [10]. Ezt a deskripciót hűen tükröző ábrázolás is található Héphaisztoszról. [10], (3. ábra) A leírás és a kép egybevetése alapján kongenitális malformáció: lólábállás lehetősége merül fel.
"Ismert Héphaisztoszról olyan ábrázolás, amelyben épnek látszik."
"Egy másik vázaképen aszimmetrikusak a bokái."
Héphaisztosz sántaságáról azonban van egy részletesebb leírás is,
amely szerint születésénél fogva mindkét lábára sántított,
s mert talpa és lábujjai hátrafelé állottak, nem tudott járni rajtuk.
Ezt a deskripciót hűen tükröző ábrázolás is található Héphaisztoszról.
A leírás és a kép egybevetése alapján kongenitális malformáció:
lólábállás lehetősége merül fel.
— Környezete úgy tartja számon, hogy csúf, rút, szánalmas alak [8, 16]. Ha ezek a jellemzők nem sántaságának szóltak, hanem arcának, akkor faciális düszmorfia jöhet szóba.
— Lehetséges hat heteroszexuális kapcsolatából származó hat gyermeke közül, két probandától származó két fiú utóda nyomorékként született [8, 10]. Az egyik kígyólábú, a másik gyengelábú volt, mely alterációk ugyancsak lóláb-állásnak értékelhetők.
— Egyszer ejakuláció prékox fordult elő nála [1, 8, 10].
A düszmaturitás, a faciális düszmorfia, a lóláb-állás és a fiúutódoknál jelentkező lábkárosodása örökletes kórképet sugall, ám Czeizel [5] szerint a fentiek és mai ismereteink alapján nem állítható fel semmilyen herediter tünetegyüttes kórisméje.
Héphaisztosz sántasága viszont nem csupán veleszületett lehetett, hanem baleseti eredetű is [12, 15]. Nevezetesen: anyja születésekor csúfsága miatt el akarván rejteni, leejtette [10], illetve csúfsága, sántasága miatt magasból ledobta [11, 13]. (Héphaisztosz megsemmisítésének a kísérletében talán a szocializálódott eugenetikai praxis nyilvánult meg.) Más verzió szerint Héphaisztosz felnőttként apjával összekülönbözött és az dobta le hegymagasból, tehát egy familiáris konfliktus torkollott kriminalitásba [1, 7, 8, 10, 12].
A kovácsistenek között nemcsak Héphaisztosz, hanem a germán mitológiában Völund [6, 14] (és/vagy Völundr) [16] is sánta volt. Völund sántaságának története a következő [6]. Inait fogságában elvágták, hogy ne tudjon eltávozni a szigetről, ahol rabtartója számára kellett kovácsmesterségét végeznie. Tehát Völund eszközös cselekmény áldozata lett.
Trencsényi-Waldapfel [16] szerint még a rabszolgaság általánosabb elterjedése előtt szokásban lehetett a kovácsok szabad mozgását gátolni, némelykor úgy is, hogy a kovácsmesterség folytatásához szükséges felsőtestük épségének megóvása mellett lábukat megnyomorították. A kegyetlen rendszabály célja az volt, hogy a kovácsok kizárólag rabtartójuk számára használják fel rendkívül értékes, de az ellenség kezére jutva egyben rendkívül veszedelmes tudásukat. Ez a magyarázat az áldozattanra irányítja a figyelmet és a viktimológia [2, 13] oldaláról szemlélve a két sánta kovácsistent a biopszichológiai irányzat alapján Héphaisztoszt a nem tudatos provokáló, míg Völandt a passzív tipológiai [2] megjelölés illeti és ez a tipológiai besorolás az elkövetési módozattal is összhangba hozható.
Mozsolics Amália egyszerűen magyarázza [17] Héphaisztosz sántaságát. Héphaisztosz ugyanis többek között arzénbronzzal is dolgozott, tehát Héphaisztosz voltaképpen foglalkozási betegségben szenvedett!
A magyar néphit az ördöghöz kapcsolja a tüzes poklot és a sántaságot [9], ugyanakkor a kovácsmesterséghez szintén nélkülözhetetlen a tűz. Így a tűz és a sántaság alapján párhuzamba hozható magyar mitológia sánta ördöge a sánta kovácsistenekkel. Kérdés, hogy a hasonlatosság: a tűz és a sántaság alapján véletlenszerű analógiás ethnopszichikai megnyilvánulásról van szó, vagy netán valamiféle rejtett kapcsolódási pontja van a három (görög, germán, magyar) kultúra mitológiájának.
)
