Mesebolt
Moderátor: Adél
- Lujzi
- Strandlabda
- Hozzászólások: 194
- Csatlakozott: 2007.03.19. 20:54
- Tartózkodási hely: Székesfehérvár
Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Ahogy elnézegette a békát, valami elkezdett derengeni neki az ÓPerenciás Királylányképző Tanintézet biológia órán tanultakból, a szaporodás témához kapcsolódva,de nem emlékezett kristálytisztán. "Valami csók+béka= férj" egyenlet derengett neki,de nem mert volna rá mérget inni,hogy az nem esetleg "zsiguli+béka= almáspite, esetleg férj+csók =békE" viszonylatban taglalódott volna.
- Mindegy.-sóhajtott fel szívszaggatóan.-azt hiszem hiba volt órák alatt Csipkerózsika orsóival dobálni a folyton durmoló Hamupipőkét,hogy felbéredjen.....
Lassan a királyfi is kezdett a lista végére érni, így a királylány egy pillanatra hanyagolva az őt időközben bambán bámulni kezdő Varangyot, a Királyfi felé fordult, arcára a jól látható érdeklődés álarcát erőszakolva....
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Ahogy elnézegette a békát, valami elkezdett derengeni neki az ÓPerenciás Királylányképző Tanintézet biológia órán tanultakból, a szaporodás témához kapcsolódva,de nem emlékezett kristálytisztán. "Valami csók+béka= férj" egyenlet derengett neki,de nem mert volna rá mérget inni,hogy az nem esetleg "zsiguli+béka= almáspite, esetleg férj+csók =békE" viszonylatban taglalódott volna.
- Mindegy.-sóhajtott fel szívszaggatóan.-azt hiszem hiba volt órák alatt Csipkerózsika orsóival dobálni a folyton durmoló Hamupipőkét,hogy felbéredjen.....
Lassan a királyfi is kezdett a lista végére érni, így a királylány egy pillanatra hanyagolva az őt időközben bambán bámulni kezdő Varangyot, a Királyfi felé fordult, arcára a jól látható érdeklődés álarcát erőszakolva....
üdv:HátÉn
Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Persze a béka nem figyelte a királylányt, csak továbbplattyogott, ahogyan egy béka tud egész életében. De a királylány a béka után osont, nem is töődve a lovaggal, aki éppen Boborján Rudolfinánál tartott. Úgy 10 méterrel ezután a béka megfordult, rávartyogott a királylányra, de az semmit nem értett belőle...meglepő... A királylány tovább követte az ugráló zöldesbarna undormányt, mígynem az eltűnt egy...
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Persze a béka nem figyelte a királylányt, csak továbbplattyogott, ahogyan egy béka tud egész életében. De a királylány a béka után osont, nem is töődve a lovaggal, aki éppen Boborján Rudolfinánál tartott. Úgy 10 méterrel ezután a béka megfordult, rávartyogott a királylányra, de az semmit nem értett belőle...meglepő... A királylány tovább követte az ugráló zöldesbarna undormányt, mígynem az eltűnt egy...
Vapu
Jupiter írta:Adele kedves!
Nem vagyok türelmetlen, de lehetne azt kérni, hogy a folytatás vagy a folytatások beérkezése utáni nap legyen a döntés...![]()
![]()
![]()
Én baromi türelmetlen vagyok! Iszonyatosan.
Csak nem tudom meddig várjak, mert szerintem nem mindenki tud folyton itten lenni...
Estig várok. Jó?
Tehát a folytatás felrakásától számított 48 óra a döntési határidő. Aki addig ír az jó, aki nem az majd a következőt...
Jó ez így?
Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...
- Lujzi
- Strandlabda
- Hozzászólások: 194
- Csatlakozott: 2007.03.19. 20:54
- Tartózkodási hely: Székesfehérvár
Trilox írta:Jupiter írta:Adele kedves!
Nem vagyok türelmetlen, de lehetne azt kérni, hogy a folytatás vagy a folytatások beérkezése utáni nap legyen a döntés...![]()
![]()
![]()
Én baromi türelmetlen vagyok! Iszonyatosan.
Csak nem tudom meddig várjak, mert szerintem nem mindenki tud folyton itten lenni...
Estig várok. Jó?
Tehát a folytatás felrakásától számított 48 óra a döntési határidő. Aki addig ír az jó, aki nem az majd a következőt...
Jó ez így?
Brekk

üdv:HátÉn
- Lujzi
- Strandlabda
- Hozzászólások: 194
- Csatlakozott: 2007.03.19. 20:54
- Tartózkodási hely: Székesfehérvár
Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Na neeeeeee! -torpant meg rosszat sejtve a béka, és gyorsan beugrott egy terebélyes páfrány levelei alá átgondolni a dolgokat. Csak nem abba a hülye békás mesébe csöppentem, ami arról szól, hogy valami önértékelésében fogyatékos, szexuálisan viszont túlmotivált királylány azáltal akar rátalálni „Lófarkas Hercegre”, hogy lesmárolja az összes útjába akadó békát? Ahogy a páfránylevelek közötti résen áttekintve alaposabban is belenézhetett a királylány ostoba tekintetébe, egyre bizonyosabbá vált benne a felismerés, hogy ez nem az ő napja. Amikor pedig meglátta a női neveket mormoló lovag levelet tartó kezei között, a még nem teljesen felszívódott úszóhártyákat, már biztos volt benne, hogy valósággá vált az a mese, amit nemzedékről nemzedékre mesélnek ivadékaiknak a békaanyák, amikor azt akarják, hogy porontyaik jól viselkedjenek. Idáig jutott a felismerésben, amikor rengeni kezdett a föld, a királylány ugyanis felállt a kőről, amin addig ült, és elindult felé. Legalább az anti-transzmutáló port magammal hoztam volna, szaladt át még rajta a gondolat, aztán elveszítette eszméletét, amikor királylány, kezeivel körbefogta remegő testét……
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
Na neeeeeee! -torpant meg rosszat sejtve a béka, és gyorsan beugrott egy terebélyes páfrány levelei alá átgondolni a dolgokat. Csak nem abba a hülye békás mesébe csöppentem, ami arról szól, hogy valami önértékelésében fogyatékos, szexuálisan viszont túlmotivált királylány azáltal akar rátalálni „Lófarkas Hercegre”, hogy lesmárolja az összes útjába akadó békát? Ahogy a páfránylevelek közötti résen áttekintve alaposabban is belenézhetett a királylány ostoba tekintetébe, egyre bizonyosabbá vált benne a felismerés, hogy ez nem az ő napja. Amikor pedig meglátta a női neveket mormoló lovag levelet tartó kezei között, a még nem teljesen felszívódott úszóhártyákat, már biztos volt benne, hogy valósággá vált az a mese, amit nemzedékről nemzedékre mesélnek ivadékaiknak a békaanyák, amikor azt akarják, hogy porontyaik jól viselkedjenek. Idáig jutott a felismerésben, amikor rengeni kezdett a föld, a királylány ugyanis felállt a kőről, amin addig ült, és elindult felé. Legalább az anti-transzmutáló port magammal hoztam volna, szaladt át még rajta a gondolat, aztán elveszítette eszméletét, amikor királylány, kezeivel körbefogta remegő testét……
üdv:HátÉn


Este eredményhirdetés és lehet nyomulni megint....
Zsiráf, kedves! Banyóca?
Aia??? :D:D:D
Valamit nem rittyentenétek ide? Valami békásat....

Még Watsora doktor barátomat és Belzeet igyekszem rávenni a bekapcsolódásba.
Tsőváz!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Trilox 2007.09.20. 12:28-kor.
Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...
Bár itt engem a kutya sem emleget név szerint, mint pl. Dömdödömöt
elhoztam az ópuszomat:
"Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni."
Ahogy nézte, nézegette a fertelmes varangyot, mintegy villámcsapásként érte a felismerés, hogy annak idején valószínüleg elhamarkodta a választást. Ez a füle-farka lógó férjlovag (az utóbbi lógása lényegesen súlyosabban esett a latba, mint az elözöé) itt holmi névsorlovasással akarja magyarázni a bizonyítványát, ahelyett, hogy egyéb képességek híján legalább felfejlesztette volna a gyémántékszer készletet. De nem, olvas, szaval, ágál, hadonászik valami kehellyel és maximum szétvágja elötte a bozótot a fenehíres kardjával, ha sétálni indul.
Kunigunda arcát elöntötte a bájmosoly. Ez a varangy.... Mi van, ha a mese tényleg igaz! Mit veszthet? Csak ki kell adnia az utasítást a szakácsnönek, hogy ma kivételesen ne szolgálja fel a kedvencét, a garantáltan kalóriaszegény békacombot (sütve, rántva, pácolva, tüzdelve, áááááááá!!!!!!!!!!!!), hanem ehelyett megbízza a jóasszonyt, csókolgassa csak végig a mai fogást, hátha mégis átváltozik valamelyik pára elátkozott királyfiból az ágyban is tettrekész királyfivá! Micsoda lehetöségek! Csak valahogyan ki kell gondolni a módját, mitöl lesz ismét béka a szentem, mire férjuram a körasztali gyülésböl véletlenül hazatalál...

"Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni."
Ahogy nézte, nézegette a fertelmes varangyot, mintegy villámcsapásként érte a felismerés, hogy annak idején valószínüleg elhamarkodta a választást. Ez a füle-farka lógó férjlovag (az utóbbi lógása lényegesen súlyosabban esett a latba, mint az elözöé) itt holmi névsorlovasással akarja magyarázni a bizonyítványát, ahelyett, hogy egyéb képességek híján legalább felfejlesztette volna a gyémántékszer készletet. De nem, olvas, szaval, ágál, hadonászik valami kehellyel és maximum szétvágja elötte a bozótot a fenehíres kardjával, ha sétálni indul.
Kunigunda arcát elöntötte a bájmosoly. Ez a varangy.... Mi van, ha a mese tényleg igaz! Mit veszthet? Csak ki kell adnia az utasítást a szakácsnönek, hogy ma kivételesen ne szolgálja fel a kedvencét, a garantáltan kalóriaszegény békacombot (sütve, rántva, pácolva, tüzdelve, áááááááá!!!!!!!!!!!!), hanem ehelyett megbízza a jóasszonyt, csókolgassa csak végig a mai fogást, hátha mégis átváltozik valamelyik pára elátkozott királyfiból az ágyban is tettrekész királyfivá! Micsoda lehetöségek! Csak valahogyan ki kell gondolni a módját, mitöl lesz ismét béka a szentem, mire férjuram a körasztali gyülésböl véletlenül hazatalál...
ÉVA
- Jupiter
- Főförgeteg
- Hozzászólások: 1512
- Csatlakozott: 2007.03.19. 22:28
- Tartózkodási hely: Ascendensen
Lujzi írta:Trilox írta:Jupiter írta:Adele kedves!
Nem vagyok türelmetlen, de lehetne azt kérni, hogy a folytatás vagy a folytatások beérkezése utáni nap legyen a döntés...![]()
![]()
![]()
Én baromi türelmetlen vagyok! Iszonyatosan.
Csak nem tudom meddig várjak, mert szerintem nem mindenki tud folyton itten lenni...
Estig várok. Jó?
Tehát a folytatás felrakásától számított 48 óra a döntési határidő. Aki addig ír az jó, aki nem az majd a következőt...
Jó ez így?
Brekk
Hááát legyen... nekem nyóc, akarom mondani negyvennyóc...

Vagyok aki vagyok.
Mahar Aia írta:Bár itt engem a kutya sem emleget név szerint, mint pl. Dömdödömötelhoztam az ópuszomat:
"Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni."
Ahogy nézte, nézegette a fertelmes varangyot, mintegy villámcsapásként érte a felismerés, hogy annak idején valószínüleg elhamarkodta a választást. Ez a füle-farka lógó férjlovag (az utóbbi lógása lényegesen súlyosabban esett a latba, mint az elözöé) itt holmi névsorlovasással akarja magyarázni a bizonyítványát, ahelyett, hogy egyéb képességek híján legalább felfejlesztette volna a gyémántékszer készletet. De nem, olvas, szaval, ágál, hadonászik valami kehellyel és maximum szétvágja elötte a bozótot a fenehíres kardjával, ha sétálni indul.
Kunigunda arcát elöntötte a bájmosoly. Ez a varangy.... Mi van, ha a mese tényleg igaz! Mit veszthet? Csak ki kell adnia az utasítást a szakácsnönek, hogy ma kivételesen ne szolgálja fel a kedvencét, a garantáltan kalóriaszegény békacombot (sütve, rántva, pácolva, tüzdelve, áááááááá!!!!!!!!!!!!), hanem ehelyett megbízza a jóasszonyt, csókolgassa csak végig a mai fogást, hátha mégis átváltozik valamelyik pára elátkozott királyfiból az ágyban is tettrekész királyfivá! Micsoda lehetöségek! Csak valahogyan ki kell gondolni a módját, mitöl lesz ismét béka a szentem, mire férjuram a körasztali gyülésböl véletlenül hazatalál...
Aia!

Örülök, hogy mégis írtál!!!!
És milyen remeket!

Köszönöm!
Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...
Borzalmasnevű Kunigunda hercegnő (a király legkisebb lánya) ábrándosan nézett szíve választottjára.
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
A béka ugyanis minden ugrásnál más színben pompázott - kobakján mintha apró aranykorona fénylett volna -, míg végül leteletepedett egy napsütötte kőre. A királylány elbűvölten nézte, és hallgatta a kuruttyolását.
A béka észrevett egy arra szálló szúnyogot, és míg ő meguzsonnázott, a beálló csendben a királylány arra lett figyelmes, hogy a lovag minden exkedvese neve után azt mondja: - "Blablabla Blablalba, kipipálva" - ezzel is hosszítva az amúgy sem csekély listát.
A királylány ettől igencsak haragos lett, toporzékolt, kiabált, majd a rend kedvéért könyebben elájult.
Mire magához tért, egyedül maradt a tóparton, se lovag, se béka... ráadásul úgy zúgott még a feje az ájulástól, hogy hirtelen azt se tudta, merre induljon vissza a kastélyba. Leült hát a kőre, nézte a naplementét, és hangosan zokogott.
Mikor a nap utolsó aranysugara is elhagyta a horizontot, megzörrent a közelben álló szomorúfűz lombja, és előlépett egy ...............
- Biztos, hogy nem szerettél soha senkit jobban mint engem? -
A lovag fáradtan bólintott (immár tízmilliomodszor. Fájt is a nyaka erősen és izomláz is gyötörte) és elsóhajtotta, hogy a királylánynál szebbet és jobbat és fúmegnahátabbat soha életében nem látott. Majd elővett egy pergament és sorolni kezdte egykori kedvesei nevét és mindegyik mellé egy pipa került, hogy a királykisasszony bizonyíthatóan szebb és különb náluk. A lista olyan hosszú volt, hogy a királykisasszony elunta és az arra plattyogó békát kezdte figyelgetni.
A béka ugyanis minden ugrásnál más színben pompázott - kobakján mintha apró aranykorona fénylett volna -, míg végül leteletepedett egy napsütötte kőre. A királylány elbűvölten nézte, és hallgatta a kuruttyolását.
A béka észrevett egy arra szálló szúnyogot, és míg ő meguzsonnázott, a beálló csendben a királylány arra lett figyelmes, hogy a lovag minden exkedvese neve után azt mondja: - "Blablabla Blablalba, kipipálva" - ezzel is hosszítva az amúgy sem csekély listát.
A királylány ettől igencsak haragos lett, toporzékolt, kiabált, majd a rend kedvéért könyebben elájult.
Mire magához tért, egyedül maradt a tóparton, se lovag, se béka... ráadásul úgy zúgott még a feje az ájulástól, hogy hirtelen azt se tudta, merre induljon vissza a kastélyba. Leült hát a kőre, nézte a naplementét, és hangosan zokogott.
Mikor a nap utolsó aranysugara is elhagyta a horizontot, megzörrent a közelben álló szomorúfűz lombja, és előlépett egy ...............
Tőled függ, mit érsz el az életben!
[quote="Trilox"]
Zsiráf, kedves! Banyóca?
Aia??? :D:D:D
Valamit nem rittyentenétek ide? Valami békásat....
TRi amit én most tudnék ide rittyenteni attól még a borz is elborzadna....
most értem haza tök fáradtan, ne várjatok rám. Később nem lehet bekapcsolódni? ...nem baj, akkor csak óvasni fogok
Zsiráf, kedves! Banyóca?
Aia??? :D:D:D
Valamit nem rittyentenétek ide? Valami békásat....

TRi amit én most tudnék ide rittyenteni attól még a borz is elborzadna....



A mosoly melyet küldesz, visszatér hozzád
(indiai mondás)
(indiai mondás)
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég