A kiegyezésen az 1867. évi osztrák-magyar politika megegyezését értjük, amelynek következtében létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. írta:A kiegyezés tárgyalásai a porosz-osztrák háború hatására felgyorsultak, és a megállapodás 1867 nyarára megszületett. 1867. június 8-án legitimizálták, megkoronázták az eddigi uralkodót, Ferenc Józsefet, aki kinevezte és kormányalakításra kérte fel gróf Andrássy Gyulát a Felirati Párt részéről. A kiegyezés nem biztosította teljesen Magyarország függetlenségét Ausztriától, de reális kompromisszumot jelentett. Lényegesebb pontjai:
A miniszterelnököt a király nevezi ki
Az ország, önnállóságot kap minden téren, 2 kérdéskört kivéve (külügy, hadügy).
A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
Az újoncmegajánlás a király feladata.
Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy és a hadügy.
A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (egyik évben Bécsben, másik évben Pesten).
A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak (itt meghatározott 30%-70% arány) (1867/XIV.tc)
Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867. évi XVI. tc.)
Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
A posta- és a távírdaügyet szinkronizálják.
A magyar-osztrák viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is.
A horvátokkal is megkötik a kiegyezést, szabadon működhet a szábor és önnálóságot kap a horvát kormány területén belül (1868/XXX. tc.)
Az Eötvös József által javasolt nemzetiségi törvény:
az alsó- és középfokú oktatást támogatja;
nyelvhasználatot biztosítja, ott ahol megfelelő a nemzetiségek aránya;
bizonyos mértékű autonómiát biztosított.
Szkeptikus mai átírata
A kiegyezés tárgyalásai a TV-székház ostroma, és a Kossuth tér Autonóm területté való nyílvánítása hatására felgyorsultak, és a megállapodás 2067 nyarára megszületett. 2067. június 8-án legitimizálták, megkoronázták az eddigi uralkodót, Orbán V.I.-t, aki kinevezte és kormányalakításra kérte fel gróf Gyurcsány F.-et a másik Párt részéről. A kiegyezés nem biztosítja teljesen Magyarország függetlenségét politikától, de reális kompromisszumot jelentett. Lényegesebb pontjai:
A miniszterelnököt a király nevezi ki.
Az ország, önnállóságot kap minden téren, 2 kérdéskört kivéve (külügy, belügy).
A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Gy. Ferenc .
Az jegymegajánlás a király feladata a politológus szakos hallgatóknak.
Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes mini-minisztériumokat állítanak fel, ilyen a média és a kilenced- ősiség-úriszék minisztérium.
A két párhuzamosan dimenzionált ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (a konkurens párt sajtóbotrányügyi államtitkárának bevonásával).
A bevételekről kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyalnak (itt meghatározott 30%-70% arány)
Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be a kormányzati sundám-bundám-ot
Közös fizetőeszközt vezetnek be (Hitelből).
A posta- és a távírdaügyet utólagosan szinkronizálják.
A Orbán-Gyurcsány viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is, ettől kezdve az M.Sz.P.-sek is hordhatnak kokárdát, nemzeti ünnepeken.
A Kossuth-térrel is megkötik a kiegyezést, szabadon működhet a Tábor és önnálóságot kap a antilegitim kormány Kossuth-tér területén belül
A javasolt nemzetiségi törvény:az alsó- és középfokú oktatást támogatssa az aki akarja
óvszer használatot sem biztosítja, ott ahol megfelelő a nemiségek aránya legalább 1:1; bizonyos mértékű autonómiát biztosított ezen belül a felek között.
Napi egy csók távoltartja a fogorvost... a csókolózás olyan mennyiségű nyáltermeléssel jár, ami kitisztítja az ételmaradékokat, csökkenti a savképződést, ami a fogkő kialakulását okozza és megelőzi az afta kialakulását.
