Szerelmes versek (amik nem túl ismertek)

Szerelemben, háborúban mindent szabad.
Mindent ami ezzel a kettővel kapcsolatos.

Moderátor: Adél

Avatar
shanti
Labdacs
Labdacs
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2006.10.22. 22:21

HozzászólásSzerző: shanti » 2007.11.18. 00:09

http://www.youtube.com/watch?v=MU_Tn-HxULM



Lord Tennyson:
Shalott asszonya

(ford.: Vida Andi)

A folyó partján végtelen
Széles árpa-, zabmezõk
Messzi dombok ékei;
S ahol útjuk végetér,
Soktornyú Camelot.
Föl-le járnak ott a népek,
Nyíló liliomot néznek
S arra ott egy kerek sziget,
Minek neve Shalott.

Fehér füzek, rezgõ nyárfák,
Röpke szellõ, homály reszket
Az örök-futó hullámon át
A szigetnél a folyóvízben
Iránya Camelot.
Négy szürke fal, szürke tornyok,
Vadvirágos rétre nézõk,
És a sziget némán rejti
Shalott asszonyát.

Aratók csak, koránkelõk
Árpatoklász közt kaszálva
Hallják a dalt, a messzezengõt
Folyókanyar felõl tisztán
Elõttük Camelot.
S Hold fényénél fáradt munkás
Vígan kévét köt a réten
Hallja a dalt, súgja:
"Tündér Shalott asszonya".

Ott szövöget õ nap mint nap
Tarkaszínü bûvös szõttest.
Suttogó hang szóla hozzá:
Átok rajta, indulni kell,
Mert várja Camelot.
Nem tudhatja, mi az átok,
Így hát tovább szõdögél,
Semmi mással nem törõdik
Shalott asszonya.

S mindenféle furcsa árnyak
mindig õelõtte függõ
Fényes tükrében lebegnek
Lát kanyargó országutat
Iránya Camelot.
Olykor meg a kék tükörben
Lovagok is közelednek.
Nincsen igaz, hû Lovagod,
Shalott asszonya!

Ám õ vígan szövi tovább
Mit a bûvös tükörben lát,
Máskor gyakran csöndes éjjel
Gyászmenet jõ, tollak, fények,
Zene, céljuk Camelot.
Vagy ha Hold süt feje fölött,
Ifjú pár jött, boldogságos.
"Elég már az árnyakból!" - szólt
Shalott asszonya.

Nyíllövésre birtokától
Árpakévék közt egy lovas,
Lombok közt a nap szikrázott,
S kinek rézpáncélja izzott:
Bátor Lancelot.
Egy lovag, szíve örökké hû
Pajzsán hordott asszonyához,
Amint feltûnt sárga mezõn
A távolban Shalott.

Fényes, dús szemöldje izzik,
Csataménje fényeslábú;
Sisakjából elõvillant
Szénszín haja szélbe röppen,
Célja Camelot.
A partról és a folyóból is
Kristálytükörbe pillantott,
"Tíra-raram" -- a folyónál
Dalolt Lancelot.

Az asszony felállt, szövést letett,
Hármat lépett szobájában,
Sisakot látott és tollat,
Elõtte Camelot.
Leszakadt a szõttes, foszlott;
Tükre szilánkokra tört;
"Elért hát az átok!" -
kiált Shalott asszonya.

Vad keleti szélgyötörte
Fakósárga fák pusztultak,
A széles ár a partjain sír.
Sûrû esõ hull az égbõl
Ázik Camelot.
Jõ az asszony, csónakot lelt
Fûzfasátor alatt hagyva,
S felírja a hajóorra:
Shalott asszonya.

S lenn, hol szélesebb a vad víz,
Mint transzba esett merész látnok,
Önnön balvégzetét látva
Az asszony elrévülve nézi:
Elõtte Camelot.
S mire vége lett a napnak,
Lánc eloldva, õ alélva;
A széles ár elsodorta
Shalott asszonyát.

Dal csendült föl, gyászos és szent,
Énekelt õ zengve s halkan,
Míg a vére meg nem dermedt,
S míg a szeme elsötétült,
Elõtte Camelot.
Mire elérte a dagály
A folyóparti elsõ házat
Dalait dúdolva megholt
Shalott asszonya.

Torony alatt, balkon alatt,
Kert falánál, folyosónál,
Ragyogó alakként lebeg
Holtsápadtan nagy házak közt
Várja Camelot.
Lovag, Polgár, Úr és Úrnõ
Folyópartra kisétáltak
Olvassák a hajóorron:
Shalott asszonya.

Ki ez? Mi ez? Kérdezgetik
és a fényes palotában
Királyi vígságnak vége;
Riadtan keresztet vetnek,
A lovagok, ó, Camelot.
Csak Lancelot tünõdik kissé,
Így szól: "Milyen szép az arca;
Irgalmas Isten kegyeltje
Shalott asszonya."
Ami összeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, ami
elválaszt.
(H. Skolimowski)
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2007.12.18. 19:53

Kányádi Sándor: Viseltes szókkal

vannak vidékek ahol a szerelem
akár a harmat az árnyékos helyen
tavasztól őszig őrizgeti magát
szerény hasonlat de illik rám s terád
félszeg is mint az iménti asszonánc
de ídőt-jelző mint arcunkon a ránc

vannak vidékek ahová nehezen
vagy el sem ér a környezetvédelem
kimossák sóid kasza is fenyeget
csupán a harmat táplálja gyökered
tisztások széle északos vízmosás
ha annak vennéd hát legyen vallomás

vannak vidékek ahol csak úgy lehet
megmaradnunk ha kezemben a kezed
és a viseltes szónak is hamva van
ha félárnyékban s ha nem is boldogan
száríthat szél és süthet hevet a nap
míg a harmatból egy csöppnyi megmarad
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
shanti
Labdacs
Labdacs
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2006.10.22. 22:21

HozzászólásSzerző: shanti » 2008.01.09. 14:40

Zenésíts meg!

játszd el
testemen
a szerelem dalát
a vágy szimfóniáját
írd
ujjaid hegyével
keblemen
ne hagyj
szünet-jeleket
csengjen
(csendesen)
fülembe
(folyton-)sóhajod
- kottád legyek,
olvass és lapozz -
legyek hangszered
szóljak sejtelmesen
(mint a hárfa)
s te légy
karmesterem
(ints felém)


zenésíts meg -
rejts ritmusba
(ringass)
hagyd
hogy hasson
halk hangom
húrodba(n)
(haljon)
hangjegyem
zúgja zongora
(zengjen)
zajtalan zenénk
tompa taktus
tépjen - teremtsen
(testemen)
teret
s baktasson
bágyadt-bús
ballada
(boldogan)
bőrömön
vérpezsdítő vágyad
véssen
(vállamba)
vájatokat
lengjen lágyan
lantod
(láz-lépte)
lelkemen
marjon mellemre
(melankolikus)
metaforát
melódiád
szőjön szemed
szemembe
szív-szálakat
(szüntelen)
szonátád
szerelmet
szüljön

- és sohase szűnjön

e szerzemény -
Ami összeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, ami

elválaszt.

(H. Skolimowski)
Avatar
Trilox
Moderátor
Moderátor
Hozzászólások: 3051
Csatlakozott: 2006.02.13. 23:09
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Trilox » 2008.03.17. 04:57

Búcsú

Megtehetnéd - a
kedvemért -
Hogy lábujjhegyen távozol.

Halkan csukod az ajtót
életemre.
Elmész szépen, és nem
kukucskálsz,
Nem kell hogy lássad,
mennyire fájsz.

(Szabó Gyözö Gyula)
Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.03.27. 14:19

Ha megkérdeznél…


Ha megkérdeznél
Azt mondanám: téged szeretlek.
Ahogy begombolod a kabátom és vitatkozol velem,
Ahogy nyakamba bújsz és a könnyeid végigfolynak mellemen,
Mert szeretsz.


Ha megkérdeznél
Azt mondanám: a kezedet szeretem.
A tenyereden állva ha szédülök hirtelen,
Markod bezárul, vonásaidba ágyazva alszom védtelen,
Mert megóvsz.


Ha megkérdeznéd
Azt mondanám: a szemedet figyelem.
Ahogy arcom elsuhan benne egy szombat reggelen,
Ahogy fáradtan lecsukódik a világ minden éjjelen,
Mert benne élsz.


Ha megkérdeznéd Azt mondanám: túl bonyolult nekem.
A hangodba bújva, ha egy pillanatnyi csend terem,
Megnyugszom, nem akarok más ember lenni
Mert benned élhetek.


Ha megkérdeznéd
Azt mondanám: nem kérdezel sosem.
Mert szeretsz – ahogyan én szeretlek,
Mert megóvsz – ahogy én is óvlak,
Mert hiszel bennem – ahogy még én sem hiszek.

/egyelőre ismeretlen szerző/
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.04.23. 08:15

Másokról előbb ruha hullik,
én belül vetkezem, hogy meglásd,
milyen is valóban szemem,
ha nem szürkül benne szorongás.

(Bella István: Ceruzasorok -- részlet)
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.04.26. 11:04

"S az Ige alatt meggörnyedt a lélek.
Szomorún indult a kapu felé,
De onnan visszafordult: "Ó Uram,
Egy vágyam, egy utolsó volna még;
Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt,
Szerettük egymást véghetetlenül,
Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,
Szeretném viszontlátni odalenn,
Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot."
S felelt az Úr:
"Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod."

Reményik Sándor
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
shanti
Labdacs
Labdacs
Hozzászólások: 49
Csatlakozott: 2006.10.22. 22:21

HozzászólásSzerző: shanti » 2008.04.30. 22:21

Két kezem keresztezem
Órák óta nem eszem
Úgy szorít a nagykabát
Gyűlölöm az éjszakát

Úgy szorít, úgy ölel
Kérlek, ne menj ma el
Úgy szorít a nagykabát
Nem élem túl az éjszakát

Kérlek, vedd le a kabátod
Kérlek, vedd le a gátlásod
Ha nem is hiszed
Jó veled
(jó veled)

Töltsük együtt az éjszakát
Bár közénk áll a nagykabát
Gyűlölet és szerelem
Nem engeded, és nem engedem

Két kezem keresztezem
Órák óta nem eszem
Úgy szorít a nagykabát
Gyűlölöm az éjszakát

Kérlek, vedd le a kabátod
Kérlek, vedd le a nadrágod
Ha nem is hiszed
Jó veled
(jó veled)

Jó veled…

http://www.youtube.com/watch?v=Mjir__-vWc0
Ami összeköt bennünket, az sokkal fontosabb annál, ami

elválaszt.

(H. Skolimowski)
Avatar
Lancet
Förgeteg
Förgeteg
Hozzászólások: 729
Csatlakozott: 2007.03.19. 15:17
Tartózkodási hely: mikor merre

HozzászólásSzerző: Lancet » 2008.05.06. 09:26

Szerelem gerjedelmes jele,
mely este nyelvem nyelveddel
tekeregve enyeleg be- bemelegedve.
Tested megmelenget – szemed,
s heved ezerrel delejez engem!
Betelnem nem lehet Veled Kedves-
ezennel begyed becses hegye
megmerevedve, s szent kelyhed
benedvesedve! Szeretem eme nemes
szerved!!! Tested testemmel, nedved
nedvemmel teljesen keveredve,
s ezerrel epekedve megyek fel Veled
zengedezve, remegve, rebegve
esztelen helyre! Eme helyen jelenem
teljesen feledem – tested s testem
elernyedve, szellemem lelkeddel
felemelkedve repked rettenetesen
messze – s rezeg, lebeg mennyekbe.

Lancet :D

Eszperente versemből van ezen kívül még öt darab. 8)
" Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani."
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.05.13. 09:01

megőrzött szavak

megőrzöd régi szavaid
bezárod díszes üvegbe
csak nézed őket...

néha felrázod
és a sok csillogó
egykor oly fontos szó
lebegve száll alá
mint a hó

szitál a sok komoly
szigorú mondat
a sok fontos gondolat

és mind...
mind egy-egy emlék
amelyek nem rég
akkora kincset jelentettek

és látod mégis
mindet elengedted
ami itt maradt
amit most nézel
csupán üvegbe zárt visszfények

a valóság eltűnt
ki tudja hová lett
pedig milyen fontos volt nemrég
a megannyi szép
a megannyi fájdalmas emlék

de elillant mind
és itt maradtak
a lebegő
libegő pehely-emlékek
súlytalan szavak
néhány kiüresedett gondolat

csillognak még talán
kis köröket írnak
és néha ütődnek puhán
hangtalan az üveg falán

hát ennyi...
a sok nemes gondolat
a sok terv
a dühödt
és a szerelmes szavak
és lám
mi maradt...

egyetlen hang sincs
csak a csend
elnémult ez a bezárt világ
a felrázott emlék-szavak
lassan elfekszenek
egymáshoz bújnak még
kicsit melegszenek
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.05.13. 09:01

Voltam...

Voltam Nap
és voltam Hold is.
Voltam jó
és voltam rossz is.

Voltam csendes,
derűs álom.
Voltam vágy
remegő pilládon.

Voltam felhő
nyári égen.
Voltam dér
a téli réten.

Voltam szó,
édes a szádban.
Voltam könny
elhagyott ágyban.

Voltam sóhaj,
míg rám vártál.
Voltam csók,
ha rám találtál.

Voltam öröm
és fájdalom.
Voltam ember
...
és vállalom.
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.05.14. 02:53

Rajzolnék

virágokat ragasztanék szürke házfalakra
füstölgő kéményt éhes pocakodra
csillagokat szórnék fáradt nők ölébe
csókokat dobnék fel csak Neked az égre

rajzolnék hátadra napot
kócos hajadba ablakot
hol a szerelem ki-be jár

felhőket rajzolnék combodra
új szívet mellkasodra
hol az élet meg nem áll

nevetést rajzolnék füledbe
hangosat
karodba ölelést, mi akkor is
megmarad
ha egyszer az idő megáll.

/ismeretlen szerző/
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien
Avatar
vén banya
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1833
Csatlakozott: 2007.03.20. 07:06

HozzászólásSzerző: vén banya » 2008.05.17. 14:20

Keresetlenül

most ilyen korszak van ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás nincs antik arcél
most már kisírom semmi nem riaszt el
hogy én: szeretlek légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad
épp csak nem veled- te aztán megadtad
ez van s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem
nem tudom: erőm szivárog belőlem
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból

Falcsik Mari
A mosoly melyet küldesz, visszatér hozzád
(indiai mondás)
Avatar
Lancet
Förgeteg
Förgeteg
Hozzászólások: 729
Csatlakozott: 2007.03.19. 15:17
Tartózkodási hely: mikor merre

HozzászólásSzerző: Lancet » 2008.05.19. 11:56

Észrevétlenül, mint az esti árnyak
Észrevétlenül, mint a lepkeszárnyak
Észrevétlenül, mint a hó a hegyeken
Észrevétlenül, mint a fű a réten
Észrevétlenül, mint a csend az éjben
Észrevétlenül eljött a szerelem

Van úgy, hogy pár ellopott perccel
Azt hisszük, hogy boldogok vagyunk
Van úgy, hogy felébredünk reggel
És rögtön tovább álmodunk

Észrevétlenül jött felém az arcod
Észrevétlenül ér így hullám partot
Észrevétlenül így találtam rád
Észrevétlenül, ahogy hozzám értél
Észrevétlenül életembe léptél
Észrevétlenül rögtön más lett a világ

Bács Ferenc: Észrevétlenül
" Újra kell kezdeni mindent,

- minden szót újra kimondani.

Újra kezdeni minden ölelést,

- minden szerelmet újra kibontani.

Újra kezdeni minden művet és minden életet,

- kezünket mindenkinek újra odanyújtani."
Avatar
Adél
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 1605
Csatlakozott: 2007.03.20. 21:36
Tartózkodási hely: Jelen
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Adél » 2008.07.07. 19:31

Szabó Lőrinc

Neved


Kiáltani szeretném, s nem lehet,
még súgni se szabad a nevedet,
még gondolni se, - jaj, elárulom,
pedig belül csak azt visszhangozom,
a hangos titkot, mely életem
úgy édesíti, édes nevedet:
nevedet, édes, a pár szótagot,
mely tündéri burkoddá változott,
röpítő kőzegeddé, nevedet,
mely körém gyújtja az emlékedet,
fűszerként csendít a nappalon át
s beillatosítja az éjszakát,
úgy tapad a számba, tüdőmbe, hogy
már majdnem Te vagy, amit beszívok,
már majdnem Te: minden lélegzetem
veled itat és zsongat édesen:
édes neved betölti szívemet
s csak titka, te, vagy nála édesebb.
...Mind így van ezzel, ki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. - J.R.R. Tolkien

Vissza: “Szerelem - Háború”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 10 vendég