kapcsolatunk a művészettel

Belzee kávéházi képíró rovata

http://gportal.hu/portal/leo-yeah/

Moderátor: Adél

Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

kapcsolatunk a művészettel

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.05.15. 11:53

megkötések nélküli beszélgetés a nonverbális alkotásokról Kézőmüvészet :smt054 építészet, Zene(aminek sokszor nem értjük a szövegét néha pedig azt kívánjuk bárcsak ne értenénk) ja és a színház művészet is jöhet ha van miről mesélni
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"

http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Trilox
Moderátor
Moderátor
Hozzászólások: 3051
Csatlakozott: 2006.02.13. 23:09
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Trilox » 2006.05.15. 12:28

Erkel színház
Hófehérke és a hét törpe
(balett)

Igazán kellemes élmény volt. Klasszikus mese, klasszikus zene (:D) remek, finoman modern balettelőadás. Apró, könnyed részek tették vidámmá és minden részletében kidolgozott és gazdag volt.

(kislányom első találkozása volt a balettel. kb 10 perc után kezdett sejteni valamit és odasúgta nekem: ebben nem fognak beszélni?
– Hát... ebben nem. Ez ilyen táncolós. De ha figyelsz, olyan mintha beszélnének. Eltáncolják.
– Aha! – válaszolta a lánygyermek és én szinte biztos voltam benne, hogy 5 perc múlva a filmekhez, spektrumhoz szokott, animalplaneten művelődő gyerek közli, hogy mehetünk... de nem. Végigülte, tapsolta dúdolta a darabot. Ez szerintem sokat elárul az előadás mesés voltából)
Na nem soha-soha, de nem hiszem, hogy valaha is...
Avatar
zilla
Förgeteg
Förgeteg
Hozzászólások: 640
Csatlakozott: 2006.03.16. 23:18

HozzászólásSzerző: zilla » 2006.05.19. 00:47

A nürnbergi mesterdalnokok
M. Á. Operaház

A főpróbát láttam kedden.
Az opera maga nagyon tetszett, értelmes és inteligens érzelmi-lelki problémákról szól és jól tanít, izgalmas fordulatok, jól megformált jellemek, humor, és van benne nemzeti-tudat-erősítés is... (Történelmi háttérbe és jelentésébe nem mennék bele, bár az se kutya...). Rettentő hosszú - mint a Wagnerek általában - mégsem unalmas.
(Sztori: csak ha vki kéri)

Az életben nem hallgatnám viszont a zenéjét magában (bár volt egy ötös-ária, ami azért lebilincselő), de így együtt a zene+látvány+szöveg (olvasható magyarul a színpad fölött) tartalmas élmény volt.
Az énekesek vérprofik voltak, nem vagyok bennfentes de hallom a hibákat, viszont itt mindenkinek megvolt a hangja ahhoz amit énekelt. (Szereposztás: ha vki kéri)

A díszlet viszont eklektikus - finoman. Hökkenés-vadász, találjunkkivalamitamimégnemvolt-tipusú kukabúvár-turmix - durvábban. Eh, tudom, hogy nagyon sz*rul állnak anyagilag, de azért lehetne ízlésesen is turkálni a meglévő díszletelemekben. Van az eklektikának is inteligens módja: ami izgalmas, vérpezsdítő. Ez, amit láttam, csak lehangoló. Konkrétan a plexi-gömbök bosszantanak, amiken a szerencsétlen mesterek voltak kénytelenek ücsörögni, folyamatos háttér-programot adva ezzel "segítőknek", akik a fenekük alá fogták mindig azokat, hogy el ne guruljanak leülés közben... Miközben a díszlet többi része a meghitt, ütött-kopott-poros régi cuccból. Ja, a jelmez sem kirívó vagy öncélú. Újszerű, de kellemesen belesimul a kordivatba.

Azért összességében mégis NAGYON jó volt, örülök, hogy láthattam-hallhattam. Ha valakinek lehetősége adódik, ne hagyja ki, de háromnapi hideg élelmet vigyen magával, és előtte jól aludja ki magát. :lol:
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.05.27. 11:52

megdöbbentő dolog hogy a kortárs színházat jelent :? szakbarbár vagyok mert nekem csak a képzőművészetre asszociálódik a dolog :oops: de jó ha néha kinyitja szemem valaki, :lol:
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
zilla
Förgeteg
Förgeteg
Hozzászólások: 640
Csatlakozott: 2006.03.16. 23:18

Re: kapcsolatunk a művészettel

HozzászólásSzerző: zilla » 2006.05.27. 13:52

Belzee írta:megdöbbentő dolog hogy a kortárs színházat jelent szakbarbár vagyok mert nekem csak a képzőművészetre asszociálódik a dolog de jó ha néha kinyitja szemem valaki

:roll:
Kicsit elgondolkodtam ezek után a hozzászólásomon, aztán egy kis kutatómunka után némi ellentmondásra lettem figyelmes :lol: :

Belzee írta:megkötések nélküli beszélgetés a nonverbális alkotásokról Kézőmüvészet :smt054 építészet, Zene(aminek sokszor nem értjük a szövegét néha pedig azt kívánjuk bárcsak ne értenénk) ja és a színház művészet is jöhet ha van miről mesélni


nonverbális alkotásokról
:arrow: Zene aminek sokszor nem értjük a szövegét
:arrow: ja és a színház művészet is jöhet


:idea: :arrow: :lol:
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.05.27. 20:40

persze hogy átgondolom mit írok (néha) de többnyire csak felmondom mintha leckével tenném, de az nem jelenti azt hogy fel is fogom...
én nem járok színházba: mer félek tőlle
sok barátomat elragadta mellőllem
és csak a kocsmákban láthatom őket viszont
ha én még egydarabban
ők pedig a darab után vannak
:?
...bizony ritkább mint az ötöstalálat....
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
zilla
Förgeteg
Förgeteg
Hozzászólások: 640
Csatlakozott: 2006.03.16. 23:18

HozzászólásSzerző: zilla » 2006.05.28. 21:48

Nekem is volt némi közöm színházhoz, és végül én jöttem el a műfajból. Túl könyöklős, taposós, rúgós-harapós. Játékhoz nem sok köze van, ami legalábbis a munkamenetet illeti. Amióta beleláttam, sajnálom őket, tudom h egymerő harc az életük, tisztelet a ritka kivételnek.
...
Ha ilyesmi off itt, szólj!
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.05.29. 22:17

Hmm szóval te szereted a színházat és a szini előadásokat, de ha jól értem te is azt látod, csak a művészetek férnek meg egymással, és nem a művészek :lol: :lol: :lol:
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.06.22. 23:47

Kép...megtanultuk a falakat felépíteni magunk köré
kinek elefántcsont torony
kinek szalmabódé de rájöttünk a bezártság veszélyeire, ezért emlékeinket felidézzük és tapasztalatainkat
alkotunk és kész
ki zenét, verset, képet, vagy tánccal oldva meg a falak kemény vonalait
szeretkezünk az agyunkkal, és tényleg az az öröm amit az alkotás ad csak a sexhez hasonlítható teremtő folyamat ami nem a sikerért tesz aki teszi, csak pusztán az öröm a folyamatban
a Teremtő isten sem fejezte be alkotását véglegesen, velünk alakítja a világot szándéka szerint tovább....
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.07.12. 21:45

Leo-Yeah heti művészet & kulturális folyóirat


tartalom:

Frissítések a Leo-yeah képtárban minden héten

Őskori érdekességek: Magyarországi kezdetek

A reneszánsz világa: szárnyasoltár; stallum; szentségház, pasztofórium, tabernákulum

Kutatóárok:Amerikai kutatók folyékony páncélt fejlesztettek ki

Debrecen: a "nagy Story"

Híres magyar képzőművészek: MUNKÁCSY Mihály

minden héten frissítem a cikkeket,
és a képtárat is kattincs az aláírásomban lévő címreés ott vagy 1-ből :wink:
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.07.30. 11:25

kénytelen vagyok kopy-pasta ideidézni

http://boncnok.freeblog.hu/ írta:Brillírozás és modernség
„Én persze brillírozni akartam. Ma már tévedésnek tekintem a brillírozást. Azért tévedés, mert a hiúság jele, és az olvasó is a hiúság jelének látja. Ha pedig az olvasó erkölcsi hiányosságot lát az emberben, akkor már semmi oka, hogy csodálja, vagy elfogadja.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Aztán elkövettem egy nagyon gyakori hibát: minden igyekezetemmel – mindenben – modern akartam lenni. Goethénél, a Wilhelm Meister tanulóévei-ben azt mondja az egyik szereplő, hogy „Nos, azt mondhatsz rólam, amit akarsz, de senki sem tagadhatja, hogy kortársad vagyok”. Én nem látok semmiféle különbséget e között a Goethe-figura között és a modernség vágya között. Tudniillik eleve modernek vagyunk; nem kell törekednünk a modernségre. Ez nem tartalom vagy stílus kérdése.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Elég belelapozni Sir Walter Scott Ivanhoe-jába vagy (hogy egy egészen más példát is mondjunk) Flaubert Salammbô-jába, és meg tudja mondani az ember, hogy mikor keletkeztek ezek a művek. Bár Flaubert roman carthaginois-nak nevezte a Salammbô-t, minden talpraesett olvasó tudni fogja már az első oldal után, hogy nem Karthágóban született az a regény, hanem egy nagyon értelmes, tizenkilencedik századi francia úr írta. Az Ivanhoe-ban sem téveszt meg bennünket a sok vár, lovag, kanász és a többi. Mindvégig tudatában vagyunk, hogy egy tizennyolcadik vagy tizenkilencedik századi regényt olvasunk.

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

Továbbá annál az egyszerű oknál fogva is modernek vagyunk, hogy a jelenben élünk. Azt a módszert még senki sem fedezte fel, hogy hogyan lehet a múltban élni, amint még a futuristák sem fedezték fel a jövőben élés titkát. Modernek vagyunk, akár akarjuk, akár nem. Meglehet, hogy az is a modernség egyik megnyilvánulása, hogy én most ostorozom a modernséget.”

<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->

<!--[if !supportEmptyParas]-->



BORGES, Jorge Luis: A költői mesterség.

Ford.: Scholz László. Budapest, Európa, 2002. 118-119. o.

higgyétetek el van még ott ahonnét ez jött :twisted: :wink:
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.10.20. 22:35

Szerinted Vincent van Gogh hány képet adott el életében?
Pálya.hu - 2000. február 5.
szerző: Bors Máté

Korunk hőse: a művész

Művésznek lenni elég lehetetlen vállalkozás és nem csak itt és most, de főleg. Pontosabban tragikus, tényleg: tiszta tragédia. Először is alapszinten mindenki művész, most ehhez nem kell különösebb magyarázat, gondoljon csak mindenki magára meg bárki másra. Na. Világos, hogy milyen feldolgozhatatlan következményekkel jár, ha az ember szakmájában egy picit mindenki otthon van, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy akkor mi mutatja meg a különbséget.

Első akadály tehát a megkülönböztetés mindenki mástól, azaz valamilyen a művészség öntudatát biztosító izé. Pont erre jó, meg emiatt rossz a főiskolai papír: a bizonyítvány bizonyít, viszont egyszerre meg cáfol is, ha belegondolsz, hogy még kik kapták meg. A művész egész életében kétségek között hánykódik: egyáltalán tényleg az ami vagy csak ami szeretne lenni? Különben meg nincsenek is igazán tisztázva a kritériumok, minden más szakmánál komolyabban játszik például a megfelelő életmód. (A Pálya szerkesztősége egészen közelről ismer valakit, aki saját bevallása szerint még soha semmilyen műalkotást nem készített viszont a mindennapokban nagyon úgy nézett ki mintha, egyszer csak pedig valamilyen művészeti témájú kerekasztal beszélgetésre kapott meghívót, a program szerint, mint "független művész").

Ráadásul nem elég, hogy egy kicsit mindenki otthon van a témában, sőt, a művész kifejezetten nekik - a mindenkinek - dolgozik. A laikusok kielégítésére, örömére és visszaigazolására megy ki az egész. És persze a szakmabeliekére még inkább, ott viszont semmi remény, jobb, ha már most tisztázzuk. Barátságról, közös munkáról, mindenféle fajsúlyos kapcsolatról lehet szó, de olyan kristálytiszta elismerést, ami szerencsés esetben a közönségtől jöhet, a szakmától várni egyszerűen tök reménytelen.

A közönség elismerése, amire tehát az egész játék kimegy, viszont igazságtalan és brutális. Az értéknek (mértékegység híján) és a nyilvános értékelésnek (mértékegység = tetszési index) semmi köze egymáshoz és ez így egy orbitális nagy paradoxon, de épp eléggé igaz ahhoz, hogy a művészt további kétségek közé kergesse. Találós kérdés: melyik a durvább helyzet, ha a művész tök tehetségtelen de ezt nem tudja magáról, a közönség viszont igen, vagy ha tehetséges, a közönség is tudja, de ő nem. Ezzel el is érkeztünk a művészlét alapkérdéséhez, a tehetséghez. De nem fogjuk most se körbe járni, se boncolgatni (mit is jelent? honnan jön? hogyan ismerhető fel? örökölhető-e?) csak annyit jegyeznék meg, hogyha a nagykorodban művész szeretnél lenni, akkor egy ideje már nyilván szenvedsz a kétségtől és ez bizony így lesz örökké.

Na de. Mivel foglalkozik a művész? Állítólag mindenekelőtt önmagával, legalábbis azt ábrázolja. Ez pedig akkor mégiscsak a legnehezebb feladat lehet. Ha kicsit is őszintén csinálja, attól jó eséllyel begolyózik, ha meg nem, akkor már megint: minek az egész? Ott van továbbá a veszély, hogy saját magán kívül mást nem vesz észre, annyira kell befelé fókuszálnia, úgy pedig megint csak nem működik. Azt hiszem nincs menekvés, így is, úgy is, mindenképp megőrül.
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2006.10.20. 22:50

Mire fel ez a cikk ide? hogy itt is meglegyen!
a másik dolog egy kis incidens velem
Hölgy nevenincs jólmenő fényképészné adott megrendelést s fel is mértem szokás szerint ígényeit előre vázlatot vittem OK mondta
ma kivittem és elutasította ,nem gond volt már ilyen mással is, DE apámék akik utánnam legkeményebb kritikusaim azt mondták mehet!
amikor oda értünk a házhoz apám megmondta előre nem fog kelleni, igaza lett.. :evil:
elősször belekötöttewk a portrékba, majd a óz egészbe(abba is amit elsőre dícsértek) mindegy nem lehet minden tökéletes, kértem jobb fotókat, Adtak és új időpontot Azt is! és mentünk haza, apám mondja elúszott a dolog, nem hittem neki újfent, de mire haza értünk csörgött a mobil, nem kell a kép, szegény Fotósné szinte sírt, mondja a lánya, Munkácsi képet vártak de hiába!
ja kérem ezt kellett volna mondani, nem "modernet" realisztikusan a fénykép alapján, hanem kínaibarokkot szimplán portréfotóval kiegészítve, Basszuskulcs, mér nem ezzel kezdi hogy csak idáig terjed a művészet!
ennél megalázóbb csak az volt amikor Picassót másoltattak és otthagyták nyakamon, mert elköltözött a fazon. :evil:
szerintük ezeket a képeket nem festem nyakon?
halhatatlanságot szerztek egy négyzetméternyi vásznon?
csúnyákat mondanék ezétr most méltatását a Fotósnének és családjának abbahagyom.. :wink:
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/
Avatar
Belzee
Főförgeteg
Főförgeteg
Hozzászólások: 2490
Csatlakozott: 2006.03.20. 18:43
Tartózkodási hely: Labirintus
Kapcsolat:

HozzászólásSzerző: Belzee » 2007.01.25. 18:22

autentikus forrásból megtudtam, hogy a diákság mely kötelező olvasmányokat utálja a legjobban. Arany Toldija nem volt közöttük — igaz, azt sem tudom, hogy manapság szerepel-e a kötelező olvasmányok között. Egy azonban biztos: minden verstani bravúr ellenére a trilógia nem felel meg korunk követelményeinek, meseszövése csapnivaló, továbbá, a serdülőkorban lévő tanuló ifjúság gondolkodására káros elemeket is tartalmaz. Az alábbiakban ezeket az állításokat szeretném néhány példán keresztül igazolni.

"Szép magyar leventék, aranyos vitézek!
Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.
Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba?
Hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba?

Mentek-é tatárra? mentek-é törökre,
Nekik jóéjtszakát mondani örökre?
Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék,
Szép magyar vitézek, aranyos leventék!"

Bár ez a rész egybecseng a kötelező sorkatonai szolgálat professzionális hadsereggel való felváltásának tervével, de a Magyar Köztársaság egyelőre legfeljebb rendfenntartó és egészségügyi alakulatokat küld más országokba, továbbá óvakodik beleavatkozni a tatárok és törökök ügyeibe — különös tekintettel utóbbiak Európai Uniós csatlakozásának kényes kérdésére.

"Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?"
Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra;
De Toldinak a szó szivébe nyilallik,
És olyat döbben rá, hogy kivűl is hallik.

"Hm, paraszt én!" emígy füstölög magában,
"Hát ki volna úr más széles e határban?
Toldi György talán, a rókalelkü bátya,
Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja?

Én paraszt? én?" — Amit még e szóhoz gondolt,
Toldi Györgyre szörnyű nagy káromkodás volt.
Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;

Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa."

Ezen a ponton csak ámul-bámul a diák. Hogyhogy nem vágja pofán Miklós Laczfi nádort a petrencés rúddal. Az a gyermeteg érvelés elfogadhatatlan, hogy a nádor mögött ott jő egész hada, hiszen a gyerekek nap mint nap láthatják a televízióban, hogyan tud egyetlen ember egy egész hadsereget legyőzni. Ráadásul egy professzionális hadsereg esetében megengedhetetlen, hogy egy éppen arra járó civiltől kapott információra támaszkodva vonuljon következő állomáshelyére.

"Toldi meg nagybúsan hazafelé ballag,
Vaskos lábnyomától messze reng a parlag;
Mint komor bikáé, olyan a járása,
Mint a barna éjfél, szeme pillantása,
Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében,
Csaknem összeroppan a rúd vaskezében."

Ma már a gyerek is tudja, hogy egy-egy feldolgozatlan konfliktus számos pszichoszomatikus betegség okozója lehet, ami a későbbiekben súlyosan terhelheti az egészségügyet és a társadalombiztosítást. A fenti két idézetből kiolvashatjuk, hogy Miklós nem rendelkezik elég önérvényesítő képességgel, aminek híján rövidesen a társadalom perifériájára sodródhat.

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/humor/toldi.html


Ekkor a bús asszony nekibátorodva,
Hogy' esett, mint esett, mind elpanaszolta:
Duna szigetében öklelődzik egy cseh,
S szörnyüképpen szolgál neki a szerencse;

Kérkedik nagy fennen, magát hányja veti,
A magyar nemzetet csúfra emlegeti:
Sok bajnok kiment már életre, halálra,
Özvegyet, árvát és jajszót hagyni hátra.

Tegnap állt ki az ő két levente fia;
Nem volt félországban olyan pár dalia,
Nem volt a világon olyan jó két gyermek:
És most egymás mellett egy sírban hevernek!

Elrémült a világ; nem is akadt már ma,
Aki a kegyetlen csehvel szembe szállna;
Pedig megint ott lesz a szigetben reggel,
Istent káromoló gőgös beszédekkel.

Az életszerűnek szánt lovagi torna megszervezése és lebonyolítása a következő módon történne. Kiürül Lajos király pénzes ládája, amit másképpen államkincstárnak is szoktak nevezni, mire kincstárnoka azzal az ötlettel áll elő, hogy busás belépti díjért rendezzenek nagy hírű viadalt. Ennek lényege, egy messziről — és semmiképpen sem szomszédos országból — jött vitéz megfelelő ellenfelekkel való felfuttatása, majd a kritikusnak látszó pillanatban Toldi bevetése. Meggyőződésem, hogy a fogalmazásnál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Példaként, a lehetséges veszélyekre lássunk két versszakot az eredeti műből:

"Erre a cseh nyujtá vaskesztyűs tenyerét,
Hogy összeroppantsa vele Miklós kezét;
Észrevette Miklós a dolgot előre,
S a cseh barátságát jókor megelőzte.

Összeszedte Toldi roppant nagy erejét,
S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét:
Engedett a kesztyű és összelapúla,
Kihasadozott a csehnek minden újja."

1. Minden jel szerint rövidesen Prága lesz Közép-Európa kulturális központja.

2. Mindét versenyző a sportban joggal elvárható fair play teljes figyelmen kívül hagyását mutatja be.

3. A sportszergyártó multik perrel való fenyegetését is számításba kell vennünk, hiszen a rossz minőségű kesztyű márkájának elhallgatása miatt valamennyiük jó hírneve kockán forog.



Biztosíthatom az olvasót, hogy a trilógia második és harmadik részének tüzetes tanulmányozása is hasonló eredménnyel járna. A jelen helyzetben két dolgot tehetünk. Provizórikusan, Arany Toldija helyett a "Névtelen Krónikás" Pajzán Toldiját vesszük fel az iskolai oktatásba (kedvcsinálónak egy visszafogottan gyönyörű sor a műből: "A hold meszes seggét feltolta az égre"), majd türelmesen várunk az új Arany János megszületésére.
"A kávé legyen erős, akár a gyűlölet, édes, mint a szerelem, és fekete, mint a diplomaták lelke'"



http://varazsbabkave.dxn.hu/

Vissza: “Kortárs művészetek, kortárs művészek”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 12 vendég