XIII. ének Lélek, mi útja végtelen, s vándorol fáradhatatlan, Tiszta szívet keres, rosszat eltapos kárhozatra. Messze-messze nyugaton, hol víz és ég egybeér, Nagy földrész, mi északról délig leér. Éjszaka tábortűznél, ütemes dob szól, fergeteg, Tűz körül, vadászok tánca, földről port kever. Homályos...

Lélekről lélekre, Álomról álomra II. rész XII. ének Nap, hanyatlón bukik, s hideg est leszáll, Keskeny fogyó holdsarló, mi holnap sötétre vált. Jajgatva csuklik hangod, nem hall süket lélek, Néma álom, szíved zakatoló, lassan ölő méreg. Fojtogat egy lény, mérges buja csókja, Szívem haragos, életekne...

XXXIV. szonett Napi küzdelmek Mikor nap, nap után, egy-egy újabb küzdelmed, Zászlód tűzöd ki ellenséged vártornyán,…Győztesen! Gondolkodj, töprengj, s tűnődj a múlton biz el, Hogy Hazug volt ellened, vagy tán Jó barátod? -Ne feledd! S míg, ha hajtottad őt szolgasorsba irgalmatlan, alázatul, Sz...

XXXIII. szonett Élő szobor Kőbe alakod, csak egyszer faragható, De utána, örökké őriz téged. Így hát, oly arcod mutasd művészednek, Mi igaznak, jónak mutat,…s erényed. Míg, ha hazug, csaló, álnok képed, Azt csak törheted széjjel majd Ezernyi darabra, s így nem lesz élted Mi hirdet jövőnek, dia...

XXXII. szonett Tükör a két világ közt Szerelmesek kútja Tárd ki szíved, veszni ne hagyj, A hosszú végtelen semmiben! Vágytam lényed, akartam ajkad, Csengő hangját, bevégezetlen! Mily hamis élet mögöttem, az Több száz éves, elfeledett múlt! S mellemben szív, mi már beteg, Fárasztja lelkem, s tán vágy...

XXXI. szonett Pásztoróránk Pásztoróránk édes büntetés, Gyűrjük testünk, gyönyörben Sanyargatjuk egymásba sorsunk, S küzdő háborúnk, csak bíbor eget lát. Míg vesztesen csuklunk hanyatt, Csordul alant, aranylón Ágyékunk izzadt cseppje, s Kéjünk bevégeztetett, hantunk a meleg-ágy. Ajkunk reszketve sutt...

XXX. szonett Tűzzel pusztuljon! Mozdítsátok a hegyeket, s az Eget szakítsátok a földre le! Hát tűzzel tisztuljon, e világ S üszökből sarjadjon újra,…te? A Te bosszúd, csak szeretet legyen, s Halálnak, élet a megrontója, örök Lét! Bűnhődj a végtelenségig, (minden) telen, Akkor tán megtanulod, h...

XXIX. szonett Szolgasors Szolgasors, mit rótt rám az ég, s Vagyok csúf békaként, varangy. Hát nem csókol engem, senki Szép, Királlyá, hogy legyek úri rang? Már Liliom se nyílik kedvemre, Szíve tán, tövis nőtte kaktusz az. Csókját nem érzem már szeretve, Mit vágyok, napról-napra, jobban azt. Hová let...

XXVIII. szonett Vágyd a Gyönyört! Miért pazarlod értéked, semmivé, Gonosszal, miért cimborálsz? Hát jó, ha belőled csak egy él, s Nem lát majd többet a világ? Anyai szíved, mikor dobban, s Kellet tested prédául, még? Másolni téged, te önmagad, Hagyni utókornak, főd képét. Gyönyört vajúdni, hálás gye...

XXVII. szonett Bor szonett Hangulatom, fásult bohóc, Festett mosollyal, fülig. Egy kupa hegy levét, vár az arc, Parancsolom magamba csurig. Rest, nem azonnal, harmadik után, Pozsgát fest orcámra, s Számra viccet szór, kurtán, Majd szavam fordítom rózsára. „Be szép kegyed, kis hercegnő, Szemed ...

XI. ének Képzelet száll tova, siklik újból előző korokba, Mi jövőt tapasztalsz, megrémiszt, embernek fájdalma. Tovatűnt régi kor, mi kis család enyésző életén, Lassan kihunynak gyertyái, e világ keskeny peremén. Visszafelé időben, hantok sorakoznak, s jó lelkek, Úsznak létet keresve, kik, ők, emberi...

X. ének Hideg hűvös reggel, távolban kakas kukorékol, Riadsz illatos ágyadban, zihálsz álmodtól. Álmod, vagy valóság, mily puha kísértés? Fogod, mit világ ad, ezernyi tovatűnő rezgését. Álmodban varázslatot láttál, mely babonáz, Tiéd volt gazdagság, s erő, megannyi égő láz. Lélek szállt beléd, suhan...

IX. ének Késő tavaszi hűs hideg, hol gyér még lomb, Esteledő időben erdő mélyen, kicsiny tűz pattog. Melegszik körötte, éhes kis manó csapat, Süt apró vadat, s mi még, mi jó falat. Árnyékuk körülöttük, vidám táncot jár, Daluktól hangos, e csendet ülő határ. Tündérlányok reppennek, kiváncsin tekintve...

VIII. ének Reppenő méhek járják, e virágoskert oltárát, Dongják dalukat, s mohón gyűjtik, csepp éhük porát. Csodás kert, mi úri lak kényes éke, Kis kertész nap-nap után, zárja szerető szívébe. Midőn mesél fának, virágnak, s fakaszt vizet, Így itatja, e nagyon szomjas növény sereg. Tápláló élet vize,...

VII. ének Új ének, s új dal, míg varázstollam hegyén, Hoz jó álmot, mesét, s szövi új történetét. Mi megesett hajdanán, ő grófi méltóság, Házában cselédnép sürög, nap-napszám. Takaros fehérnép, szorgos kis szolgahad, Lesi ura óhaját, parancsát, nap, mint nap. Élt közöttük egy kis szende, picit csúny...