89 találat
versek
LIV. szonett Felejt Világ Már-már lassan, se asszony, se gyermek Már barátim sem, s tán se országa, Se hazám, majdan végzetül Hitem sem! Hát ez is meghalt Vég-utoljára! Maradok egyedül a Nagyvilágban, Búsan, ki voltam egyszer egy nemes! Egy-fele élő, majd más-fele holtan, Ki igaz hercegnőt, mindR...
versek
LIII. szonett Nézd a valót! Festett úri dámák, női kence-fice Arcuk mester’ szépsége, nem, mint úgy, Mit a természet ád hiún, arc-szépe, Mosolya, vagy csüggedt ajka, ha bús. Átszabott vonalak, s keblek aránya, Telt ajkak, feszes fenék, hírnévnek! Szőke cica bája, agyának homálya, S mind’...
versek
LII. szonett Új szerelmem Most más vagy, Új szerelmem régi arám, S míg parány-sarjak, csemetehajtásunk, Menyegzőnk Annó volt, Múlt hajnalán! Gonoszt napszám ölnénk, vágyunk Otthonunk! Mind’ majd napi csatáink, háborúink, s Korom, mi vetkőztet fiatal ruhám, Felettünk borúsan ég lebeg, s elsötít...
versek
LI. szonett Vágyom lényed! Légy doktorom, gyógyítóm, s romlott szívem, Varázslattal javító mestere! Szeress, okozz gyönyört, míg két szemed, Igazgyöngyöd, arcod ékszere. Szemed pillantása, varázslat, s igaz Ámítás, könnyem feledtetne. Hangod dallama, ékes hangszer, ének Súgj igét halkan, két fülembe...
Versek
L. szonett Vesztettem! Vesztettem! Igaz lehet, hogy csak csatát, S nem hős, hiába-öldöklő háborút. Igázott élet, győzött! S így terített rám, Ócskán rútul-tündöklő mélabút. Míg Fekete sereg, hozott énreám Sötétlőn, szomorú, borús felleget. Felettem nap sem süt le mostanság, Már, így nem látok, jelen...
Versek
XLIX. szonett Honnan eredeztet vérem? Már megint! Istent-káromló igéket ragasztanak, E hős nemzetnek fiai, újfent ajkamra! Fösvény Urak, Jómód, s tized híján Király, vagy Áruló, tán eretnek lettem, Én ’s mára? Itt „Idegen” az Úr, s maradjak így bölcsőmben Én! Múlt, már megfakult, s...
Versek
XLVIII. szonett Hittem az egészet Hittem az egészet, hogy ez csak Álom, s Hittem az ébredést, mikor jön el már? Vágytam a hajnalt, kelő Nap kánon Énekét szép éggel, mikor kel fel már? Rosszra vetettem átkot, s vesztve énem’ét Hol Jobb Világ, mikor jön el már? Ördögre Angyalt küldtem, marja két...
Versek
XLVII. szonett Ábrándom a Szép Világ Lelkem sebzett vad, portyázó élettől, s Szívemet,… mely Az vadász nyila terít, Naponta hazug szájat ad, s térít hitemtől. Ábrándom a Szép Világ, vágyom Mindenit! Mindent, mi borút öl, s tudatlant tanít, Jót akarva, reá nem legyint némán, s mutat Tetsző Igaz...
Versek
XLVI. szonett Oly kedves Oly kedves nékem ajkad csilingelő hangja, S kék szemed, mely tükröm, s vágyam lát. Mily hűtlen vagyok hitetlenhez, mosolya Orcádnak, csak énnekem gyújt ez világ’. Bimbózó virágod kikeletben, kelő nap, Sugara csikland’ tested, s fürdeted Gyönyörben, míg oly pompár...
Versek
XLIV. szonett Virágként vesd! Kis hercegnő, virágként vesd a szépet, S magvad hullasd termődre! Földnek csuda-szűz méhébe, Majd harcos magad, küldd vesztőre! Vagy tán in’telen világ néked tetsző, Számodra, s majdan hazug jövőd? Csak egy percre felejts mind’ előkelőt, Gazdag úri dámát, s ...
Versek
XLIII. szonett Egyedül, csak egyedül Tudom, hogy hozzám tartozik, s Mégis eszi, marja tőlem élet. Miért, miért e kínom, s érzés’im, Mi hanyatló jövőt lát,…Reméljek? S míg fényem apad, tükröm képit ki látja, Szépnek, s lényem tört istenségnek? Mert, míg magam vagyok magányomban, S társam ...
Versek
XLI. szonett Vágytam a Mindent Vágytam a Mindent, s most még, A Világ csak tátongó űr, üresség. Pazarlón mostoha, Ősünk világ, kallódó emberek, éhínség! Hát őnékik nincs Istenük? –Kérdem Én! Hol vagy Teremtő? -Féled az életet, s temetkezel gyarlóságba, Némán kérsz, sok-sok boldogság! Vágyaid c...
Versek
XL. szonett Értéked az értékem Míg patakod csörgedez, s életed folytán, Sziklából csillogó aranyat mos ki, mi Hamis érték lehet tenéked majdan. Babonáz, megront, és élted mérgezi. Emlékeim, egyre gyötrőbb fájdalmat, S tán, kínt hint lelkemen,… E test jó nékem, de néha zavar, Hogy gúzsba kötve ...